nb1.hu

Értékelte az évet a meglepetéscsapat edzője

Budapest – Szinte a semmiből kerültek a második helyre.

A második helyen telelő Soroksár írását változtatás nélkül közöljük.

 

Ha valaki egy évvel ezelőtt azt állítja, hogy a 2016-os év csapata a Soroksár SC lesz, nagy valószínűséggel megmosolyogták volna nem csak a szurkolók, de a szakemberek is.

Tény, a 2015-ös esztendőt sereghajtóként zártuk a másodosztályban, ám még a helyezésünknél is nagyobb problémát jelentett, hogy olyan negatív „energiák”, képesség és mentalitásbeli hiányosságok dolgoztak a csapatban, melyek igencsak gátolták az előrelépést – vélekedett az új év kezdetéről Lucsánszky Tamás. – Idén januárban ezek kiküszöbölése volt az elsődleges feladatunk. Több olyan játékos érkezett hozzánk, akikkel korábban már dolgoztam együtt, így nem kellett bemutatkoznunk egymásnak. Én tudtam, mire és miben számíthatok rájuk, ők tisztában voltak vele, mit várok tőlük. A megerősödött keret tisztában volt vele, meg kell felelnie az eredménykényszernek, ki kell harcolnia a bentmaradást.

 

A célfutball, az eredményesség és a szép foci azért nem feltétlenül járnak „kart karba öltve”

A célfutballal elért kezdeti egygólos győzelmek egy idő után átlendítették a csapatot a holtponton. Az meg közismert, hogy a sikereknek önbizalomnövelő, összekovácsoló ereje van. Mindenki nagyon keményen dolgozott, senkit nem kellett nógatni a munkára, s mivel majd minden poszton volt két azonos képességű játékos, nagy volt a versenyhelyzet a csapatba kerülésért.

 

Azt azért már az első tavaszi fordulók után látni lehetett, hogy ez a Soroksár nem fog kiesni.

Azt hiszem a Kisvárda ellen 3-2-re megnyert meccsünk második félideje volt a fordulópont, majd azzal a lendülettel focisulit tartottunk Siófokon. Attól kezdve nem az volt a kérdés, hogy bentmaradunk-e, hanem hogy ki tudjuk-e hozni a maximumot a csapatból. Minden nagyképűség nélkül mondhatom, kitudtuk: 15 meccsen 11 győzelmet és 2 döntetlent értünk el, s a feljutókat is lekörözve megnyertük a tavaszi idényt.

 

Ilyen előzmények után milyen célt lehetett kitűzni a csapat elé a nyáron, immár az új szezonra?

A keretet szerettük volna együtt tartani, s még ha nem is volt egyszerű feladat, de sikerült. Igyekeztem a játékosok egóját megpiszkálni. Tudatosítottam bennük, hogy én többre taksálom őket, mint az elért hetedik hely. A cél tehát egyértelműen az előrelépés volt.

 

Egyelőre ne menjünk bele a részletekbe, de a célt teljesítették. Az őszi idény után feljutó helyen áll a csapat. Ezek után elképzelhetetlen, hogy nem került szóba a feljutás kérdése …

A napokban odajött hozzám az egyik játékos, lényegtelen, hogy ki, s megkérdezte: Mester, mi lesz, ha feljutunk? A válaszom rövid volt. Olyan dologról felesleges beszélni, amit még nem értünk el. Előbb harcoljuk ki a feljutást, hozzuk helyzetbe a klubvezetőket, s utána beszélhetünk a dologról.

 

Hogy látja, a tavasszal elkezdett csapatépítés olyan útvonal mentén, olyan ütemben halad, ahogy azt eltervezte?

Azt hiszem őszi eredményeink önmagukért beszélnek, még akkor is, ha természetesen nekünk is voltak hullámvölgyeink – folytatta értékelését Lucsánszky Tamás. – Mit ne mondjak, egyből egy óriási völggyel kezdtünk. Az első négy fordulóban mindössze két pontot szereztünk, kaptunk tíz gólt, miközben mindössze négyet rúgtunk. Ez a tavaszi menetelés után mindenki számára óriási meglepetés volt. Kivéve nekem …

 

Úgy gondolom, ez azért magyarázatra szorul.

A nyáron felemelték az NB II létszámát, kimondottan nehéz volt a sorsolásunk, és augusztusban azonnal hét bajnoki meccs várt a csapatokra. Más jellegű felkészülést kellett végezni az erőltetett, de elnyújtott szezonhoz. Tisztában voltam vele, az a gárda, amelyik repülőrajtot vesz, szép lassan ki fog pukkanni. Mondhatnám, beáldoztuk a rajtot a hajráért, de ez azért túlzás lenne, hiszen természetesen minden meccsen győzelmi reményekkel futottunk ki a pályára.

 

Mennyiben játszik más focit a mai Soroksár, mint a tavaszi idény elején látott?

A győzelmeknek köszönhetően elmúlt a görcsösség, a kiesés elleni félelem a játékosokból. Stabilitásunkra építve a korábbi célfutball helyett ma már nagyobb hangsúlyt kap játékunkban a támadásépítés, a labdabirtoklás. Igaz, ehhez az is kellett, hogy felépültek azok a sérültjeink, akik a kapura igazán veszélyesek.

 

A szezon utolsó meccsén már olyan szurkolásban volt része a csapatnak, drukkereink olyan hangulatot teremtettek Felcsúton, amilyenre régen volt példa a klub történetében.

Tisztában vagyunk vele, magasra tettük a mércét, de megdolgoztunk érte. Az biztos, roppant nehéz tavasz vár ránk. Úgy kell pályára lépnünk, mintha új bajnokság kezdődne.

 

Az átigazolási időszak mindig tartogat meglepetéseket. Mekkora lesz a mozgás a Haraszti úton?

Ha rajtam múlik semekkora, jó lenne együtt tartani a keretet. Az biztos, két kapust igazolnunk kell, hiszen Holczer Ádámot visszavitte a Ferencváros, míg Bartos Attila befejezte profi pályafutását. Nem lesz egyszerű pótolni Ádámot, de tudom, a vezetőség rajta van az ügyön és megoldja a helyzetet. Jó lenne 2-3 új játékos a mezőnybe is, de hát ez már a klub vezetőin (is) múlik.

A csapat tagjai, az edzők a hosszú szezon után már szabadságukat töltik, a felkészülés január 9-én kezdődik.

Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC